**Visszaemlékezés**
*A tizenegy éves Bruce Wayne és szülei a városi színházban voltak, s egy színdarabot néztek. A nézőtér tömve volt, főleg tehetős polgárokkal. A Wayne család a negyedik sorban ült, nagyjából középen. A szülők élvezték az előadást, de Bruce feszélyezve érezte magát. Zavarták a hirtelen megjelenő fények és a plafonról leereszkedő, jelmezes alakok az őt megtámadó denevérekre emlékeztették. A szíve egyre hevesebben vert, úgy érezte a falak összenyomják. Amikor már nem bírta tovább megérintte az apja kezét. Thomas Wayne a fiára nézett.*
Bruce: Menjünk haza, kérlek! *mondta könnyekkel a szemében*
*Thomas látta a fia arcán a kétségbeesettséget. Bólintott, majd kézen fogta Bruce-t és Marthát és elhagyták a termet. A színházból a hátsó kijáraton távoztak, amely egy sikátorba vezetett.*
Martha: Mi a baj, kisfiam? *aggódva nézett a fiúra*
Bruce: Azok az emberek odabent... *zihálva* denevérek.
Thomas: Az csak jelmez volt rajtuk. Ők nem igazi denevérek. *simogatta meg Bruce arcát* Na menjünk haza!
*A család elindult haza. A sikátorban egy hajléktalan lépett oda hozzájuk pisztollyal a kezében.*
Hajléktalan: Ide a pénzt! *fogta a fegyvert Thomas-ra.*
*Thomas feltette a kezét, majd szép lassan jobb kezével benyúlt a zakója zsebébe, hogy elővegye a tárcát.*
Thomas: Jól van. Nyugalom! *kihúzta a zsebből a tárcát, majd a földre dobta.* Tessék, vegye el mindet!
*A hajléktalan a földre hajolt és felvette a tárcát. Majd a pisztolyt Marthára fogta, meghúzta a ravaszt, de Thomas a nő elé ugrott így őt találta el a golyó. Martha sikított, Bruce pedig sírni kezdett. A hajléktalan ismét lőtt, ezúttal Marthára. A nő is a földre esett, a gyilkos pedig elrohant. Bruce sírt a szülei felett.*
/Wayne Birtok. Napjainkban. Reggel./
*Bruce hason feküdt az ágyán és aludt. Alfred belépett a szobába, majd elhúzta a függönyt. Bruce azonnal felébredt, de morcos volt.*
Bruce: A denevér éjszakai állat. *mormogta*
Alfred: A milliárdos playboyok viszont nappal élik az életüket.
*Bruce felült az ágyon.*
Alfred: Továbbra is dolgozni fog Miss Kyle-al?
*Bruce felállt, nyújtozkodott, majd megitta a turmixolt italt, amit Alfred hozott.*
Bruce: Miért tolerálod ennyire Selinát?
Alfred: Mert ő különleges, csak Ön ezt még nem látja.
Bruce: Mert jelenleg Vicki Vale a barátnőm, nem pedig az ügyetlen, csúnya titkárnőm.
*Selina mindent hallott, mert az ajtóban állt. Alfred vette először észre, majd Bruce is odafordult. A nőnek nagyon rosszul esett, amit a főnöke mondott róla. Alig bírta visszatartani a sírást.*
Selina: Elnézést! Senki nem nyitott ajtót és... csak szólni szerettem volna a szabadságomról... *könnyek folytak végig az arcán* de látom rosszkor jöttem. *azzal sarkon fordult és elindult le az emeletről*
*Bruce-nak azonnal bűntudata támadt, így félmeztelenül a nő után futott. A bejárati ajtóban fogta vissza a kezénél fogva.*
Bruce: Selina, várjon! Nem úgy értettem!
*Selina szemei könnyesek voltak.*
Selina: Nagyon is tudom, hogyan gondolta. Az összes milliárdos playboy azt hiszi magáról, hogy olyan jól néz ki, mert minden nőt az ágyába vihet. De ez egyáltalán nem igaz. A nők csak a pénzükre buknak. Remélem Önt is megkopasztja, majd egy cafka!! *mondta mérgében* Tudom, hogy a történtek után kirúgna, szóval nem kell kirúgnia, mert kilépek. Viszlát! *azzal becsapta a bejárati ajtót*
*Bruce tátott szájjal állt a történtek előtt. Nem akarta kirúgni Selinát és azt sem akarta, hogy megharagudjon rá.*
**Visszaemlékezés**
*Bruce tátott szájjal állt a történtek előtt. Nem akarta kirúgni Selinát és azt sem akarta, hogy megharagudjon rá.*
**Visszaemlékezés**
*Egy évvel Thomas és Martha Wayne halála után Bruce kiment a szülei sírjához a temetőbe. Megkérte Alfredot, hogy ő várja meg a kocsinál, így egyedül tud lenni a szüleivel. Délután volt Bruce pedig magabiztosan sétált a sírok között. Ahogy elérkezett a szüleihez, megállt, majd egy csokor virágot tett a sírra. *
Bruce: Nagyon hiányoztok. Bízom benne, hogy odafentről figyeltek rám és látjátok, Alfred a gondomat viseli. Sokat tanulok tőle. *ejtett egy kis mosolyt*
*A temetőben távolról egy kőoszlop mögül egy fekete bőrruhás fiatal lány figyelte a könnyeivel küzdő Bruce Wayne-t. Ez a lány már régóta szemmel tartotta a fiút, hiszen mindenki róla beszélt a városban.*
*A kis Bruce még egy darabig ott állt a szülei sírjánál, majd elindult vissza az autóhoz. Amint visszaért látta, hogy Alfred nem ül a volán mögött, de a vezetőoldal ajtaja nyitva van.*
Bruce: Alfred? *közben lassan a vezetőoldalhoz sétált*
*Alfred a földön feküdt egy késsel a karjában, de még élt. Bruce nagyon megijedt. Odaszaladt a férfihoz.*
Bruce: Alfred!!! *ordította sírva* Segítség!!!
*A lány, aki a temetőben volt, odasietett hozzájuk.*
Lány: Mi történt? *guggolt le Alfred mellé*
Bruce: Nem tudom... én.. én így találtam rá. *sírva*
Lány: Hívjunk mentőt! *javasolta*
Bruce: Jól van, igaz. *elővett egy mobilt és tárcsázta a mentőket.*
/Denevérbarlang. Napjainkban./
*Bruce egy korláton függött és úgy csinálta a felülést. Felhúzta magát. Alfred jött le a barlangba.*
Alfed: Uram, nem akarom zavarni, de Miss Vale most telefonált, hogy áll-e még a ma esti randijuk.
Bruce: Vicki? Ó, tényleg! Ma moziba megyünk. Mit mondott neki?
Alfred: Azt, hogy majd megkérdezem Önt, s hívjon vissza később.
Bruce: Ha megint telefonál, akkor mondja meg neki, hogy igen.
Alfred: *csalódottan* Jól van. *megindult vissza a birtokra*
Bruce: *leszállt a rúdról* Alfred!
Alfred: Igen? *fordult meg*
Bruce: Maga szerint hibát követtem el Selina Kyle-al?
Alfred: Ezt hogy érti, uram? Azzal, hogy Batman szövetségesévé fogadta?
Bruce: Nem, nem azzal. Hanem, hogy hagytam elmenni.
Alfred: Ezt Önnek kell tudnia. Én mindenestere kedveltem Miss Kyle-t. Jobban, mint Vale kisasszonyt.
Bruce: Ugyan, Vicki is rendes lány. Selina pedig furcsa.
Alfred: Miss Vale mostanában sokat nyomoz Batman iránt.
Bruce: Micsoda? Ezt honnan veszed? *húzta fel a szemöldökét*
Alfred: Az újságcikkekben mindig ő ír Batmanről. Eddig nem ő tette.
Bruce: Ez még nem jelent semmit sem. Alfred, legyen egy kicsit pozítivabb!
Alfred: Fent találkozunk, uram! *azzal felment*
*Batman számítógépe pittyogó hangot adott ki. Ez egyetlen dolgot jelentett. Megtalálták a keresett személyt. Bruce odalépett a géphez és ráközelített a helyszínre. *
Bruce: *maga elé* Megvagy Copplebot! *elégedetten*
**Visszaemlékezés**
*Alfredot sikeresen megműtötték. Bruce a kórterem előtt várakozott a számára még idegen lánnyal. A fiú ideges és kicsit rémült volt.*
Lány: Minden rendben lesz. *tette a kezét Bruce vállára*
*Bruce furcsálta az idegen közeledését ezért felállt, s járkálni kezdett.*
Lány: Jobb lesz, ha én megyek. *indult meg*
Bruce: Várj! *szólt utána* Még meg sem köszöntem, hogy segítettél.
Lány: Bárki megtette volna. *mosolyog*
Bruce: Ezúttal te voltál az a bárki. Mi lenne, ha holnap átjönnél hozzánk? Tartozom ennyivel.
Lány: Rendben. *szerényen mosolygott*
*Közben egy orvos lépett ki Alfred kórterméből.*
Orvos: Wayne úrfi!
*Bruce az orvos felé fordult.*
Orvos: Most már bejöhet. Stabilizáltuk az állapotát.
Bruce: Rendben. Egy pillanat.
*Mire Bruce visszafordult a lány eltűnt.*
/Gotham városa. Napjainkban. Este./
*Bruce mielőtt a randijára ment volt Vicki Vale-el, elment hogy megkeresse a Pingvint. A nyomkereső szerint a városháza melletti lakótelepen van. Batman megérkezett a lakótelepre. Lekapcsolta a villanyt, majd felosont a padlásra, ahol Oswald Copplebot rejtőzködött. A Pingvin épp halat evett, amikor lekapcsolódtak a lámpák.*
Copplebot: Ez meg mi a franc?! *állt fel felháborodottan a székről*
Batman: *mély eltorzított hangon* Beszédem van veled, Pingvin! *jött elő a sötétből*
Copplebot: *kárövendően* Nocsak, nocsak! A Denevérember. Már ezer éve nem láttuk egymást.
Batman: Nem haverkodni jöttem. Érdekelne, hogy miben mesterkedik Maximillian Shreck.
Copplebot: Azt mégis honnan kellene tudnom?
Batman: Onnan, hogy egy interjújában téged nevezett ki nagyon jó barátnak. Szóval?
Copplebot: *nagyképűen* Ha jó barátja vagyok, akkor biztosan nem fogom elárulni.
*Batman bedühődött és a falra nyomta a Pingvint.*
Batman: Vagy elmondod, mire készül Shreck vagy itt helyben felboncollak!!
Copplebot: *megijed* Jól van. Jól van. Az erőmű telephelyén robbanóanyagot gyárt, amelyeket karácsonykor akar felhasználni.
*Batman ekkor elengedte a Pingvint.*
Copplebot: De nem tőlem tudod! *kiáltott az ablakon kiugró Batman után*
/Városi mozi. Később./
*Vicki Vale a mozi előtt állt, s türelmetlenül az órájára tekingetett. Bruce Wayne-nek már rég meg kellett volna érkeznie. A film lassan kezdődött, de randi partnere, mint mindig késett. Vicki elővette a mobilját, hogy majd felhívja a férfit, de ő épp ekkor érkezett meg szürke Lamborghinijével. Öltönyben kiszállt az autóból, majd Vickihez lépett.*
Bruce: Szia! *akart adni neki egy csókot, de a nő elhajolt* Mi az?
Vicki: *duzzogva* Késtél! Hol voltál?
Bruce: Otthon elromlott a vízvezeték így meg kellett várnom a szerelőt. De itt vagyok. Mehetünk.
Vicki: Jól van. *erőltetetten mosolygott* Siessünk! *kézen fogta a férfit és bevezette az épületbe*
*Kiderült, hogy a film csak negyedóra múlva kezdődik, így addig Bruce popcornt vásárolt, majd Vickit várta, aki elment a mosdóba. Ott állt a popcornos dobozzal a kezében a női mosdó előtt. Amikor azt hitte Vicki lép ki, egy számára ismerős, ámde más nő jött vele szembe. Selina Kyle. Mindketten meglepődtek, amikor meglátták a másikat. *
*Bruce le volt nyügőzve, hogy a nő, milyen gyönyörűen néz ki szemüveg és kosztüm nélkül. Selina nem volt elraggadtatva Bruce-tól. Szíve szerint meg tudta volna ölni a szemével a reggeli miatt. Selina mögött egy ötvenes, barna hajú nő lépett ki szintén elegáns ruhában. Ez a hölgy Maria Kyle volt, Selina édesanyja.*
Maria: El sem hiszem, hogy mindenkinek most kell mosdóba jönnie! *morog az orra alatt* Indulhatunk kislányom. *lépett Selina mellé, s ekkor észrevette, hogy bámulják egymást a vele szembe álló férfival. Azonnal felismerte az elegáns alakot.* Úristen, Selina! Ez ő, ugye? *kapta el izgatottan a lány karját* A híres Bruce Wayne. Sokkal jóképűbb élőben, mint az újságokban. Mutass be neki, légyszi!! *könyörgött, mint egy tinédzser.*
Selina: Mi? *ekkor kapott észbe* Nem, anya! Mennünk kell a filmre.
Maria: Ugyan, csak öt perc az egész. A filmig pedig még van idő.
Selina: Biztosan, Mr. Wayne is a barátnőjével van, ne zavarjuk őket! *mondta gúnyosan*
Maria: Kérleeeek! *nézett kölyökkutya szemekkel a lányára*
Selina: Na jól van.
*Selina elől ment, s őt követte az édesanyja. Odaléptek Bruce-hoz.*
Selina: Mr. Wayne! *mondta közömbösen*
Bruce: Miss Kyle! *igyekezett udvarias maradni*
Selina: Szeretném bemutatni Önnek az édesanyámat. *állt arrébb*
*Maria azonnal a kezét nyújtotta Bruce-nak.*
Maria: Maria vagyok, Selina édesanyja. Nagyon örülök, hogy megismerhetem. Sokat hallottam Magáról. Mint az újságokból, mint Selinától. *hadart és közben végig vigyorgott*
Bruce: Csupa jót? *ekkor egy pillantást vetett Selinára*
Maria: Igen. Magára hogyan lehetne rosszat mondani. Büszke vagyok a lányomra, hogy ilyen főnöke van mint Maga. A volt főnökei egyáltalán nem tisztelték. De Ön valóban más, Selinának igaza van.
Selina: Jól van anya, menjünk! Ne tartsuk fel az urat! *rángatta el az anyját*
*Bruce egy darabig ott állt, majd amint Vicki megérkezett ők is bement a terembe.*
*A terembe érve elfoglalták a helyüket, s minő szerencse Selina és Bruce pont egymás mellett kapott helyet. A férfi nőkkel volt körülvéve. Maria, Selina, Bruce és végül Vicki. Így ültek. Selinának nem tetszett, hogy egymás mellé kerültek, Mariának pedig annál inkább. Közben elkezdődött a film.*
Bruce: Kérsz? *nyújtotta oda Vickinek*
Vicki: Nem. *vágta rá és a filmre koncentrált*
*A film háromnegyedénél Vicki nem bírta tovább, hogy Bruce mellette csámcsog és öt percenként megkérdezi, hogy kér-e popcornt. Bruce szerette volna Vicki kezét fogni, de a nő nem engedte. Őt csakis a film érdekelte.*
Vicki: Na jó elegem van! *jelentette ki határozottan*
Bruce: Most mi a baj? *nézett értetlenül*
Vicki: Kimegyek a mosdóba. *felállt és kiment*
*A történteknek Selina és az édesanyja is fültanúja voltak. Hallották és látták is, ahogy a férfi közeledni próbál Vicki felé.*
Maria: *odasúgta Selinának* Szegény fiú! Pedig látszik, hogy igyekszik.
*Bruce kicsit csalódott volt, hogy Vicki elment. De ő igyekezte jól érezni magát és megmutatni, milyen is az igazi Bruce Wayne. Selinára nézett, majd odanyújtotta a pattogatott kukoricát.*
Bruce: *Selinának* Popcornt?
*Selina ránézett Bruce-ra. Egy darabig nézték egymást, majd elnevették magukat.*
**Visszaemlékezés**
/Wayne Birtok/
*Csengettek a Wayne birtokon. Bruce nyitott ajtót és a rejtélyes lány állt vele szemben.*
Bruce: Gyere be! *állt arrébb az ajtóból*
*A lány beljebb lépett.*
Lány: Ejha! Elég nagy házatok van. *nézett körbe csodálkozva* Ez egy palota.
Bruce: Igen, olyasmi.
Lány: Alfred, hogy van?
Bruce: Már jobban.
*Álltak egymással szemben, látszólag zavarban voltak.*
Bruce: Mostmár elárulod a neved?
Lány: El, ha te is a tiédet.
Bruce: Bruce Wayne vagyok. *nyújtotta a kezét*
Lány: Én pedig Cat. Nagyon örvendek, Bruce! *kezet fogtak*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése